A szemvidítófű (Euphrasia rostkoviana Hayne) terápiás szempontból az egyik legértékesebb gyógynövény, ha a szemben túlerőltetés miatt megváltozott érzékelési folyamat zajlik és ennek következményeként kimerültségi állapot lép fel, melynek fennállásakor készítményei a kötőhártyából kiindulóan felfrissülést eredményeznek. A szemvidítófű tudományos neve a görög mitológiából származik, Euphrosine az egyik gráciaként a szépség, kellem, vidámság megtestesítője. Görög neve ellenére azonban gyógyereje nem volt ismert az ókorban, nem ismerték jótékony hatását az arab orvosok sem.
Európában elsőként egy mantuai orvos, Matthaeus Sylvaticus említette meg a szemvidító terápiás hatásait a 14. század elején, majd évszázadokkal később I. Erzsébet idejében, Angliában vált teaként és kesernyés sörként különösen kedveltté. A nagy füveskönyvek ezután már részletesen foglalkoztak a növénnyel, annak értékességét a szignatúra-tanba vetett hit is erősítette, miszerint a „bíborszínű és sárga foltok és csíkok, amelyek a szemvidító virágján láthatók, nagyon hasonlítanak a szem különböző elváltozásaihoz (pl. szemvérzéshez), amelyek gyógyítására a növény jól használható”.

A szemvidítófű 10-30 cm magas, kecses gyógynövény egyenetlen szélű levélkékkel, virágai párosak, kétajkúak, fehér, sárga és liláskék rajzolatúak.  Az Euphrasia sovány talajú réteken él és félélősködőként a fűfélék gyökerein fejlődik, erős kapcsolatot létesít egyrészről élénk színű virágai által a fény-levegő-elemmel, másrészről szívógyökerei által a föld elemmel. Életerejével képes a környezetében levő réti füveket elnyomni, ez magyarázhatja egyik német népi nevét, a „szénatolvajt” is. Ez a félparazita jelleg, a környezetében élő fűfélék növekedését elnyomó sajátosság különösen jellemző a tátikafélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó szemvidítófűre.

Az Euphrasia gyógynövényként általános gyulladás-csökkentő hatással bír, különösen a szemek kötőhártyáján és a bőr felszínén. Az is bizonyítást nyert, hogy allergiás érzékenység esetén, pl. szénanátha vagy ekcémás hajlam előfordulásakor eredményesen alkalmazható szer. Ebben különösen fontos szerepet játszik, a növényben intenzíven megjelenő kovafolyamat. Fontos hatóanyagai közé tartozik az aucubin glikozid, valamint cserzőanyagok, éterikus olaj és aromás, gyantaszerű szubsztancia is.

Maga Hahnemann, a homeopátia atyja is foglalkozott a szemvidítófűvel és arra a meggyőződésre jutott, hogy a növénnyel kötőhártya-gyulladást lehet előidézni. A hasonlósági elv értelmében a potenciált Euphrasia ezért alkalmas arra, hogy a kötőhártya-hurutokat kedvezően befolyásolja, így az antropozófiai orvoslásban felhasználják az olyan kötőhártya-gyulladások kezelésére, melyeknél a szemváladék maró jellegű és helyileg kimaródást okoz. Ilyenkor a kötőhártya szúró, égető fájdalma, belövelltsége és a szemhéjak duzzanata figyelhető meg. Kiváltó ok lehet a kontaktlencse viselése vagy a szem túlerőltetése (tévézés, számítógép használata, olvasás) is.
( forrás bionivo )